Már majdnem , mint a nagyok
Egy és három éves kor között az egykor kicsi babánk óriási változáson megy keresztül: átlép a csecsemőkorból a gyermekkorba, de még mindig nem beszélhetünk kis felnőttről.
A csecsemőkorra jellemző intenzív növekedés és gyarapodás üteme az első születésnap után veszít ugyan lendületéből, ám ez nem azt jelenti, hogy az étkezés kevésbé lenne fontos. Ellenkezőleg: ez az életszakasz azért nagyon fontos, mert most alakítja ki gyermekünk a későbbi étkezési szokásait. Tehát amit és ahogyan eszik a pici egytől három éves koráig, az kihat az egész életére.
Az első év végére a gyermekek étrendje alapanyagaiban egészen hasonlóvá válik a felnőttekéhez, csak az ételkészítés módja és a fűszerezés más. Ez azonban nem akadálya, hogy a család azonos ételt fogyasszon, nem kell mást tenni, mint a fűszerezés előtt kivenni a baba számára egy adagot, vagy a kész ételt csak utólag, a fogyasztás előtt fűszerezzük meg magunknak. Így biztosítható az, hogy a gyermek látványban azonosat fogyasztva, mégis az ő szükségleteinek megfelelő ételt kapja.
Néhány dologra azonban még ekkor is oda kell figyelni: amíg gyerekünk nem eszik teljesen koordináltan, addig kerüljük az egész diót, mogyorót vagy például a cukorkákat a félrenyelés veszélye miatt. Egyelőre ne adjunk neki nyers tojást, húst vagy halat tartalmazó ételt sem, ahogy várjunk a csípős, erősen fűszerezett és a zsíros ételekkel is. Ebben a korszakban olyan húsos levesek fogyasztása ajánlott, amelyek egy adagban biztosítják a tápanyagokat, miközben kellemes ízükkel, fűszerezettségükkel és összetételükkel jóllakottság-érzetet biztosítanak. Ezek jellemzően a ragulevesek, az enyhe fűszerezésű gulyásleves vagy a húslevesek, amelyek zöldséget, húst és levesbetétet is tartalmaznak. A hús nélkül készülő, híg levesek nem alkalmasak arra, hogy megfelelő tápanyaggal lássák el a pici szervezetét, alacsony telítő-értékük pedig nem biztosítja a megfelelő hosszúságú jóllakottság-érzetet.
A natúr tehéntej vagy más kérődző állat tejének fogyasztása továbbra sem ajánlott, ugyanis megterheli a pici veséjét és gyomrát. Ezeket minél később vezessük be az étrendbe: 1 éves kornál semmiképp sem hamarabb, de a legújabb szakmai ajánlások szerint érdemes vele várni a pici 3. születésnapjáig. Adjunk helyette például a baba korának megfelelő junior gyerekitalt, tápszert, tejpépet, babajoghurtot, kefirt, sajtot vagy túrót.
A Nestlé BEBA Pro Junior 1+ gyerekitalok például rendelkeznek a tejben lévő értékes tápanyagokkal, ugyanakkor összetételük kifejezetten az 1-3 éves gyerekek igényeihez alkalmazkodik. A tehéntejhez képest vitamin- és, ásványi anyag tartalmuk, valamint fehérje összetételük az életkori sajátosságokhoz igazodik, IMMUNONUTRIENTS* összetevőinek köszönhetően támogatják a baba immunrendszerének működését, valamint Bifidusz BL-t tartalmaznak.
Ebben a korszakban az étkezés passzivitása aktivitássá alakul át. Ekkor már alig kell etetni a kicsit, mert a falatokat maga teszi a szájába, a poharat is egyre ügyesebben felveszi és leteszi, illetve a kanállal is jobban bánik. Fontos, hogy mindig támogassuk ezeket az önállósodási törekvéseket. A helyes étkezési szokásokat ideális esetben már megalapoztuk az első életév során, de ez alatt a két év alatt lesznek szinte annyira véglegesek, amit felnőtt korban csak minimálisan lehet megváltoztatni. Fokozottan figyeljünk tehát arra, hogy rendszeresítsünk a közel azonos időben történő, napi ötszöri étkezést, és amikor csak lehet, biztosítsuk az étkezés nyugodt körülményeit. Érdemes arra is figyelni, hogy lassan elkezdje használni a pici az evőeszközöket, és hogy minél többször étkezzen együtt a család.
*( A-, C-vitamin, Cink)
