Egy egyszerű mozdulat, például egy ceruza felemeléséhez is engedhetetlen központi idegrendszerünk bonyolult munkája. A mozdulatról szóló parancsot az agy dolgozza fel, csak ezután történik meg maga a mozdulat. Részlet a 2010. szeptember 30-i élő adásból.

Ugye tudjuk azt, hogy ahhoz, hogy tudjunk létezni, dolgozni, jönni-menni, ahhoz rengeteg izomnak a nagyon jól koordinált mozgására van szükség. Most, hogyha én annyit csinálok csak, hogy fölemelem ezt a tollat, hogy meg tudjam mutatni, akkor ehhez egy csomó izom működésére van szükség, amit részben a vállamban, a karomban, meg az ujjaimban van s ez a sok izom, ez nemcsak azt csinálja, hogy most akkor oké megfeszülök. Itt az ujjaknak a hajlítói megfeszülnek a tulajdonos, hanem egy csomó minden más izomnak például ilyenkor el kell lazulnia. Hiszen hogyha mondjuk, megfeszülnek azok az izmok, amik az ujjamat nem összezárni, hanem szétnyitni akarnák, akkor a toll az leesik. Tehát ez nagyon komplex rendszer. Na most ennek egy pici elemét a mozgatórendszert, az akaratlagos mozgatórendszert szeretném bemutatni méghozzá egy diának a segítségével, ami itt mindjárt mögöttem fel is fog bukkanni. Azt hiszem a következő diáról, igen, erről a diáról van szó. Most megpróbálok úgy jönni, hogy halljanak is, tehát a mikrofontól se legyek távol. Amit itt látunk, az egy sémás ábra az agyról. Itt látni lehet. Az agy az nagyjából úgy képzeljék el minthogyha nekem itt elvágnák a fejemet egy ilyen függőleges, a homlokkal párhuzamos síkban, amint rá lehet látni, ez itt az agynak az úgynevezett agykéreg része és lentebb pedig tulajdonképpen több más metszet. Amit ezen a képen látni lehet, ez egy ilyen piros vonal, ami az akaratlagos mozgatópályát jelzi. Tehát ez az agynak az úgymond oldalsó területén található. Tehát nagyjából hogyha a saját fejemmel mutatnám, akkor valahol itt erre felé lévő részből, a homloklebenyből indul ki egy pályarendszer. Egy csomó idegsejt, ami egyébként maguk az idegsejteknek a testei, azok valahol itt vannak, ahol ez a nagy piros kör az ábrán és ezt úgy képzeljék el, hogy mondjuk ez millimétert el nem érő kicsinységű idegsejt test. Ami viszont kijön belőle az idegsejtnek a nyúlványa, az rendkívül hosszú, mert az az agyból, az agykéregből leszáll és eljut adott esetben hogyha mondjuk a lábmozgató valamelyik ilyen idegsejtről van szó, eljut egészen a gerincvelőnek a deréktáji szakaszához nagyjából, ott átkapcsolódik egy második idegsejtre. Ez a második idegsejt az ott ül a gerincvelőben, annak a nyúlványa pedig kifut és végigmegy egészen a adott esetben az alsó végtagnak az idegein keresztül, az ülő idegen keresztül és eljut mondjuk a lábujj valamelyik izmáig és azt mozgatja. Na most ebből több minden következik. Ugye az első az, amit itt mutatnék, ez egy hát méretarányosnál nagyobb ábra azért, hogy ez egy rendkívül hosszú lefutás, tehát itt most oda kéne, hogy mutassak a képre. Látható az, hogy itt van az idegsejt, kinn van a nyúlványa és megy lefelé. Itt kapcsolóik át a gerincvelőben a második idegsejtre. Az is látszik egyébként, hogy közben ez itt mondjuk, a baloldalról indul ki és közben átkereszteződik a jobb oldalra. Ez az átkereszteződés, ez nagyjából az agy és gerincvelő határán a nyúlt velőben megy végbe. A lefutása során mindez az úgynevezett piramispálya és a benne lévő idegsejtek károsodhatnak, hogyha valamilyen baj ér minket, illetve adott esetben károsodhat a gerincvelőből kiinduló második idegsejt is. Attól függően, hogy melyik következik be, különböző bántalmak jöhetnek létre.