Mindent a margarinról – tények és tévhitek!

Négy, szinte kiirthatatlan tévhit él ma a köztudatban a margarinnal kapcsolatban: nem természetes, káros az egészségre, növeli a koleszterinszintet és túl sok kalóriát tartalmaz. A tényként kezelt ismeretekkel csak egy nagy baj van: egyik sem felel meg a valóságnak!

Általános tévhit: A margarin egy iparilag előállított élelmiszer, amit ráadásul hidrogénezett növényi olajból készítenek!

Az igazság: A margarint születésekor az 1800-as évek közepén kézzel készítették, az ipari gyártás a XX. századra vált elterjedtté. Mára a margarint a többi élelmiszerhez hasonlóan főként ipari körülmények között állítják elő, de otthon is lehet margarint készíteni, ha nem sajnáljuk rá az időt és az energiát. A margarint jó minőségű növényi olajokból, természetes növényi zsírból és vízből keverik. A jó minőségű margarinokban nincs hidrogénezett növényi olaj, hiszen a modern gyártási technológiák során már nincs szükség erre.

Általános tévhit: A margarin magas transzzsírsav tartalma miatt káros az egészségre.

Az igazság:  A táplálkozási ajánlások , így az Országos Élelmezés-és Táplálkozástudományi  Intézet (OÉTI) is light margarint javasolják kenyérkenésre a változatos és a kiegyensúlyozott étrend részeként. Ennek hátterében az áll, hogy a margarin alapjául szolgáló növényi olajok telítetlen zsírsavtartalma élettanilag kedvező hatású, tehát érdemes beépíteni az étrendbe. A transzzsírok olyan zsírsavak, amelyek szerkezetükben eltérnek a telített zsírsavaktól, és kimutathatóan rossz élettani hatásúak az emberi szervezetre. A transzzsírok többek között a növényi olajok hidrogénezése során keletkeznek nagyobb mennyiségben. A jó minőségű margarinok ma már nem tartalmaznak hidrogénezett növényi olajokat, így a transzzsírsav-tartalmuk a megengedett határérték (1 EN%) alatt van.  A margarinok transzzsírsav-tartalmát  sok esetben ellenőrizhetjük a csomagoláson.

Általános tévhit: A margarin magas arányban tartalmaz transzzsírokat, amelyek emelik a vér koleszterinszintjét.

Az igazság: A magas koleszterinszint a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő rizikófaktora, így nagyon fontos odafigyelni az ideális koleszterinszint fenntartására. A leggyakrabban kétféle koleszterinről beszélnek: LDL – „rossz” koleszterin és HDL- „jó” koleszterin. A transzzsírsav nemcsak emeli a rossz koleszterinszintet, de csökkenti a koleszterinszint normalizálásában jelentős szerepet játszó HDL, azaz „jó” koleszterin szintjét is. Mint korábban említettük, a margarinok nem tartalmaznak hidrogénezett növényi zsírokat, így transzzsírsav tartalmuk elenyésző. Viszont jó minőségű növényi olajokból készülnek, amelyek többnyire telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, így nem növelik a „rossz” koleszterin szintjét. Ma már létezik olyan növényi szterinnel készült margarin is, amely hozzájárul a koleszterinszint csökkentéséhez a benne található növényi szterineknek köszönhetően.

Általános tévhit: A margarinban rengeteg kalória található, így az étrendjükre odafigyelő fogyasztóknak kerülnie kell a margarinok fogyasztását!

Az igazság: A margarin is kenhető zsír, így a magas zsírtartalmú margarinok kalóriatartalma a növényi olajokéhoz, a vajhoz és az egyéb zsírokhoz hasonló. Ma már azonban rendelkezésre állnak csökkentett zsírtartalmú margarinok, amelyek zsírtartalmuktól függően kevesebb kalóriát tartalmaznak. Az emberi szervezetnek szüksége van zsírokra, amelyek nemcsak a zsírban oldódó vitaminok hasznosulásában, de számos élettani folyamatban (energiaellátás, hormonális, idegi, sejtmembrán épülése stb.) jelentős szerepet játszanak. Emiatt sem a telítetlen, sem pedig a telített zsírok nem iktathatóak ki teljes egészében az étrendünkből, a teljes energia-bevitel 15-30%-nak zsírokból kell származnia. A táplálkozásukra odafigyelőknek is fontos zsírt fogyasztaniuk, de nem mindegy, hogy mit választanak. Érdemes az esszenciális zsírokban és telítetlen zsírokban gazdag növényi olajokat, olajos magvakat, margarinokat fogyasztaniuk nagyobb arányban.