Több, mint 150 klinikai vizsgálat létezik, amelyek a homeopátia hatását vagy placebo-val szemben, vagy más, hagyományos gyógyszerrel szemben vizsgálják és értékelik. Természetesen léteznek olyan kutatások is, ahol szignifikáns hatást mutattak ki, amelyek a homeopátiás szerek hatását sejtkultúrákon, növényeken, állatokon tanulmányozzák, vagy a fizikai és kémiai tulajdonságokat vizsgálják. A placebo effektus ezekben a vizsgálatokban nem látható, amíg a homeopátiás szerek hatása igen. Bastide és munkatársai a Thymulin C30-al stimulálni tudták olyan csirkék komplex immunválaszát, amelyeknél a Bursa fabricii-t embroinális korban eltávolították (ezáltal ki volt zárva a természetes specifikus immunválasz lehetősége). Ebihalak metamorfózisának sebességét voltak képesek szignifikáns mértékben megváltoztatni Tiroxin C30-al, mégpedig a farmakológiai koncentrációnál tapasztalható hatással ellentétes módon Ugyancsak a koncentráció-hatás megfordulását igazolja a következő tanulmány, amely már humán vizsgálat. Egészséges, szabad akaratú kísérleti alanyoknak C12 potenciáig aszpirint adtak, majd a vérlemezkék viselkedését és a vérzési időt követték. In virto érfal vizsgálatokat végeztek. Megállapították, hogy az acetil-szalicilsav gátolja a tromboxánA2 szintézisét, a vaszkuláris prosztaciklin termelődését, növeli a vérzés kockázatát, kis adagokban az érfallal ellentétes hatást fejt ki, a trombus képződést csökkenti, így az aszpirin képes kis koncentrációban a szívinfarktus, a trombózis az embólia megelőzésére. Szomorú, hogy a bizonyítékok mellett a homeopátiával szemben szkeptikusok azt hiszik, hogy a homeopátia nem használ, és egy, a Lancet-ben megjelent cikkre hivatkoznak 2005 (23). Az említett Lancet cikk szerzői megállapítják, hogy csak a magas minőségű vizsgálatokat szabad figyelembe venni. De az összegzésnél figyelmen kívül hagyták a korábban megjelent meta-analíziseket, (Lancet,1997 és British Medical Journal, 1991) melyek nagyon határozottan pozitív eredményt mutattak ki. Nem ítélték elég magas színvonalúnak azokat a tanulmányokat, ahol nagyszámú beteget vizsgáltak, habár kettős-vak próbával szemben történt a klinikai vizsgálat, de bevettek az összehasonlításba olyan vizsgálatokat, amelyek elfogultak voltak. Kizártak az összehasonlításból négy tanulmányt, köztük egy olyat, amely a BMJ-ben jelent meg, 253 alanyt vizsgált, és eredményes volt, és egy, a Lancet-ben megjelent, 144 szénanáthás beteg eredményeit vizsgáló pozitív tanulmányt. Így ennek az összefoglaló tanulmánynak az eredménye, miszerint a homeopátia nem hatásos, nem fogadható el, nem tartható szignifikánsnak. A WHO megállapította, hogy a gyermekkori hasmenés az egyik legsúlyosabb népegészségügyi problémája a világnak, mivel gyermekek milliói halnak meg évente, a hasmenés következtében fellépő kiszáradás miatt. Ebből a megfontolásból három kettős-vak kontrollált vizsgálatot vezettek le, az egyénileg választott homeopátiás szer hatásának vizsgálatára, gyermekkori hasmenés esetén. Egyike ezeknek a vizsgálatoknak megjelent a Pediatrics-ban, és mind a három tanulmány arról számol be, hogy a homeopátia hatásos ezekben az esetekben. Az University of Vienna tanulmánya kimutatta, hogy a krónikus obstruktív tüdő megbetegedéssel kezelt betegek (az USA-ban ez a negyedik halálok!) és a súlyos szepszis, (amikor a kórházba került betegek halálozási aránya általában 50%), halálozási aránya a homeopátiás kezelés mellett felére csökkent! Nemcsak a fizikai vizsgálatok, hanem az összes, a homeopátiával kapcsolatos vizsgálat alapvető kérdése a pontos tervezés. Hahnemann, aki, a homeopátia alapjait lerakta maga mondta: „Macht’s nach, aber macht’s genau nach!” (Tedd azt, amit én, de pontosan!), tehát ha a homeopátiás orvoslással kapcsolatos vizsgálatot végzünk, akkor csak akkor kapunk valós eredményt, ha azt a homeopátia alapelveinek figyelembe vételével tesszük – és ez igaz az alapkutatásokra, az állatkísérletekre, és a klinikai vizsgálatokra egyaránt. Amennyiben a szer készítése, a szer választása nem a megfelelő módon történik, akkor hamis eredményt kapunk. Kiene és Vithoulkas (22, 23) ennél élesebben fogalmaz: „Mivel alapjaiban más gyógyítási rendszerről van szó (anamnézis, gyógyszerkép, betegségkép, gyógyszerkészítés), és a terápiás cél is másként fogalmazódik meg, így a konvencionális medicinában használt „kettősvak” próba alkalmatlan, vagy csak korlátozottan alkalmas a homeopátiás gyógymód vizsgálatára és értelmezhetetlen eredményt ad.” szerző: dr. Gábor Fruzsina Phd.