HIRDETÉS

Borzalmas gyerekhalál: Bizarr téveszmék vezették az agárdi szülőket?

Iszonyatos tragédia: egy év éhezés után halt meg a kicsit több, mint négy kilós agárdi kisbaba. De mi lehet a háttérben? Szakértőnk válaszol! Az egész országot sokkolta a rettenetes hír: egy másfél éves, alig négy és fél kilós  kisbaba halt éhen Agárdon. A szakértők a tragédia után úgy vélik, a kicsit életében semmi mással nem táplálták, mint anyatejjel, mely az életben maradáshoz sajnos már kevés volt. A szülőket időközben előzetes letartóztatásba helyezték, ahol megkezdődött elmeorvosi vizsgálatuk is: a lakóközösség és a szomszédság állítása szerint a szülők az úgynevezett fényevő szekta követői közé tartoztak. Ha a feltételezések igaznak bizonyulnak, akkor a család gyakorlatilag meggyőződésből éhezett. Felmerül a kérdés: valójában mi áll a háttérben? Milyen okok vezethetnek odáig, hogy egy családban ilyen tragédia történhessen meg? Hathat-e egy ember, egy csoport, egy külső erő olyan mértékkel a szülőkre, hogy ne vegyék észre az egyre fenyegetőbb jeleket? - Ezek nagyon nehéz kérdések - mondta el megkeresésünkre szakértőnk, Dr. Ormay István, pszichiáter - Attól nehezek, hogy legalább három nagy tudományterület: a szociológia, a pszichiátria (vagyis az orvostudomány), és a pszichológia határterületi kérdéseit egyaránt feszegetik. Ugyanarra a jelenségre más-más magyarázatok adhatók ezekből a nézőpontokból, ám a valóság valószínűleg valahol középtájon helyezkedik el. Egyéni fejlődéstől függően 4-6 hónapos kor után már nem elég a babák számára eddig kizárólagosan  adott anyatej: ekkortól ajánlott a szilárd ételek fokozatos bevezetése a baba étrendjébe. Lényeges, hogy a hozzátáplálás lehetőség szerint még a szoptatás ideje alatt elinduljon, és ne kezdődjön a 17. hétnél előbb, de ne is halasszuk a 26. hétnél későbbre, mert ezzel nagyban növeljük többek között az allergia kialakulásának kockázatát. Cikkünket a témában elérheti ITT, kattintson! Szakértőnk elmondta: nem lenne helyes például, ha a "szekták" jelenségét csakis a szociológia felől néznénk. Szekta és szekta között nagy különbségek vannak, így például megfigyelhető, hogy bizonyos szekták kifejezetten destruktív célokat tűznek maguk, illetve követőik elé. Elhíresültek például a közös öngyilkosságot elkövető szekták, de vannak olyan csoportok is, amelyek vezérlő eszméjét nyilvánvaló képtelenségnek tartható gondolatmag irányítja: ilyen lehet a "fényevés" is, amely minden természettudományos adatnak, elméletnek egyértelműen ellentmond. - Pszichiáterként azt kell mondjam, hogy bizonyos szekták tanításai bizarr-badar téveszméknek tarthatók. A "bizarr, badar" fontos szakmai szakkifejezések: azt jelentik, hogy az emberi tapasztalással ellentétes, meghökkentő, sehová be nem illeszthető, értelmetlen, zagyva gondolatok, gondolatmenetek képezik az alapjukat. Erre a magra azután egész gondolati rendszer épül rá, amely lehet akár teljesen logikus is. - szögezi le Dr. Ormay. - És pont ebben a logikusságban, az ésszerűségben ("van benne valami") rejlik meggyőző erejük. Másrészt abban, hogy a kitalálójuk - rendszerint beteg személyiségű, vagy téveszmés betegségben szenvedő egyén - akkora hévvel, meggyőző erővel "hirdeti az igéjét", hogy olykor sok embert is képesek meggyőzni az ügyüknek. Mert többnyire ügy válik a kóros ötletből, olyan nemesnek látszó ügy, amelyért harcolni kell, amelyért szervezkedni kell, és el kell különülni  az értetlen, vagy ellenséges külvilágtól. Vannak sérülékeny, befolyásolható emberek, akik ebben - a már szektává növekvő - csoportosulásban védelmet, irányítást, közösséget találnak. A szekta ilyenkor hasonló szerepet tölt be, mint a család. A szekták ezért általában nem nagyok, létszámuk nem haladja meg a "nagycsalád" határát, így könnyebb a "családias", biztonságot adó légkört tartani.   Ez nagyon nagy vonzerő lehet egyes sérülékenyebb emberek számára. Súlyos esetben - szerencsére ritkán - bennük is betegség szintűvé válhat a meggyőződés, elhomályosítva életük minden egyéb törekvését, elferdítve a józan ítéletalkotást. Dr. Ormay szerint ez a pszichiátriában az "indukált" (vagyis gerjesztett), avagy "szimbiotikus pszichózis" esete. A szimbiózisra utalás az elnevezésben azért jogos, mert ez a ritka kórkép gyakran jelentkezik hozzátartozók között, ami feltehetően a genetika szerepére is utalhat. Legtöbbször házastársak, vagy egy szülő és gyerek közt alakul ki, de leírtak már egész családokat, 5-6 személyt érintő eseteket is. Közössé váló téveszme rendszert, és ennek megfelelően irányított életvitelt alakítanak ki. Jellemző, hogy egy ilyen csoport életvitele kifelé, a csoporton, családon kívül akár teljesen hétköznapi lehet, a kóros jelenségek csak a közösségen belül jelentkeznek. Akkor azonban minden egyebet felülírva. .. A hatóságok nyomozása folyamatban van, így egyelőre nem tudni, pontosan mi rejlik a kisbaba halála mögött. Ami azonban bizonyos: egy gyermek elvesztését szinte képtelenség feldolgozni: az alábbi videóból kiderül, miért a lehetetlennel határos kilábalni a legtragikusabb válságból!  

Orvosok

  • Pszichiáter, pszichoterapeuta

Dr. Ormay István

pszichiáter, pszichoterapeuta

Belgyógyászból lett pszichiáter, majd pszichoterapeuta szakorvos, így az embert a maga testi-lelki és társaskapcsolati egységében szemléli. 2000 óta kizárólag magánorvosként dolgozik. Ha betegeinél gyógyszeres kezelésre van szükség, azt mindig pszichoterápiával együtt alkalmazza; számos betegséget csak pszichoterápiával kezel. Specialitásai a hangulatzavarok, szorongások, pszichoszomatikus betegségek. Sokan azért fordulnak hozzá, mert tovább szeretnének lépni az életükben, keresik az útjukat, a választ "az élet nagy kérdéseire": szerelem, szex, hatalom, munka, egészség, veszteség, halál… 2002 óta tradicionális chen stílusú taiji quan-gyakorlóként is keresi az egészség megőrzésének és az ember kibontakozásának lehetőségeit. Különösen érdekli az ember és a természet kapcsolatának harmóniája, a sors és az életutak viszonya. Az Aktív-analitikus Pszichoterapeuták Egyesületének (AKAPE) kiképző terapeutája.

Szakmai információk

  • Tanulmányok
  • 1977–1983: Semmelweis Orvostudományi Egyetem – orvos, „summa cum laude” minősítéssel
  • Szakvizsgák: belgyógyászat (1989), infektológia (1992), pszichiátria (1995), pszichoterápia (2003)
  • 1992–1995: kognitív-viselkedésterápiás szakpszichoterapeuta-képzés a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai Klinika és a VIKOTE tanfolyamán
  • 1997–2003: aktív pszichoanalitikus szakpszichoterapeuta képzés
  • 1999-2000: nonprofit menedzsment tanfolyam (Állampolgári Tanulmányok Központja)
  • Praxis
  • 1975-1977: Szent László Kórház I. sz. Belgyógyászati Osztály, segédápoló
  • 1983–1985: MÁV Tüdőgyógyintézet, II. sz. Tüdő-Belgyógyászati Osztály
  • 1985–1993: Szent László Kórház IV. sz. Belgyógyászati osztálya – belgyógyász, infektológus (segédorvos, alorvos)
  • 1992–1993: Szent János Kórház Neuro-pszichiátriai Osztály, kivezényelt gyakornoki képzés
  • 1993–1996: Semmelweis Egyetem Oktatókórháza Pszichiátriai és Pszichoterápiás osztály (adjunktus)
  • 1996–2000: Szent László Kórház, önálló konzultációs pszichiátriai ambulancia kialakítása és irányítása (főorvos)
  • 2000-től: magánpraxis, pszichiátriai és pszichoterápiás magánrendelés
  • Specializáció
  • Pszichoszomatika
  • Konzultációs–kapcsolati pszichiátria, az orvos–beteg kapcsolat jellegzetessége
  • Férfi–nő kapcsolata
  • Gyermek–szülő kapcsolata, különös tekintettel az apaságra
  • Holisztikus orvoslás és az egészségmegőrzés lehetőségei
  • Taiji Quan – chen stílus
  • Nyelvismeret
  • angol
  • Szervezeti tagság
  • Magyar Orvosi Kamara
  • Magyar Pszichiátriai Társaság
  • Aktív-Analitikus Pszichoterapeuták Egyesülete
  • Viselkedés és Kognitív Terápiás Egyesület
  • Chen shi Xinyi Hunyuan Taiji-quan Egyesület

Kapcsolat

1072 Budapest, Nyár u.34.
70 502 6653
istvan.ormay@konzultacio.hu