Hepatitis C

A Hepatitis C vírusa RNS-szálat tartalmazó vírus. A vírusátvitel, csakúgy mint HBV esetén, fertőzött vérrel, vérkészítménnyel, valamint egyelőre nem teljesen tisztázott egyéb utakon történhet. Szexuális és méhlepényen keresztüli átvitel is előfordulhat, azonban lényegesen kisebb valószínűséggel, mint HBV-fertőzés esetén, ugyanis a víruskoncentráció a vérben többnyire lényegesen alacsonyabb. Akut és krónikus hepatitist egyaránt okozhat. Az akut fertőzés többnyire enyhébb lefolyású, mint hepatitis-B esetén, viszont a krónikus hepatitis kialakulásának esélye lényegesen nagyobb, 70-80 százalék! Mind az akut, mind a krónikus forma relatíve enyhe lefolyást mutat. A betegséget a klinikai tüneteken a májfunkciók romlásának igazolásával, illetve a vérből kimutatható, a vírus ellen termelődő ellenanyagok igazolásával lehet diagnosztizálni.

Heveny májgyulladás nem minden esetben jelentkezik, gyakrabban fordul elő klinikai tünetek nélkül zajló fertőzés formájában. A Hepatitis C vírus általában évekkel a fertőzés után alakítja ki tipikus tüneteit (Hepatitis B-hez hasonló, de enyhébb): sárga bőr és szemfehérje, sötét vizelet, erős fáradtság és levertség, hasüregi fájdalom, ízületi fájdalmak, étvágytalanság. A betegség krónikus formába is átmehet.

A Hepatitis C ellen (a B-vel szemben) nincs védőoltás, így megelőzésében a felelősségteljes szexualitás (gumióvszer használata), valamint az intravénás drogok használatának kerülése áll.A betegség ritkán spontán is gyógyulhat. A hagyományosan alkalmazott gyógymód az interferon-ribavirin kezelés. Krónikus, kezelésre nem reagáló fertőzés vagy daganat esetén májátültetés jöhet szóba.