HIRDETÉS

Itt tart ma a rákkutatás: Bámulatos eredményekkel a gyógyulásért!

A rák gyógyításában nap mint nap jelennek meg figyelemre és reménykedésre okot adó gyógymódok: soha nem szabad tehát feladni a reményt! Bámulatos és ígéretes eredményekkel dicsekedhet egy svájci gyógyszercég az agykutatás terén: több mint egymillió rákos beteget kezeltek már  a bevazicumab nevű monoklonális antitest-hatóanyaggal, amely hatásos terápiának bizonyult az agydaganat leggyakoribb és legagresszívebb  formája, a glioblasztóma esetében is. Reménysugarat jelenthet ez a módszer a betegek és a hozzátartozóik számára, hiszen a vizsgálatok azt  mutatják: ha a szert, amely egyebek között megakadályozza a daganat véredényeinek újraképződését, a szokásos sugár- és kemoterápia  kiegészítéseként alkalmazzák, akkor a betegséget sok páciens esetében hatékonyan meg lehetett állítani. Agydaganatnak nevezzük azt a szövetszaporulatot, mely az agy szöveteiből indul ki. Gyakoribb azonban mikor a test más részeben kialakult daganatok képeznek áttétet az agyba. Mivel az agy be van zárva a koponyába, amely nem tud tágulni, a növekvő daganat növeli a koponyán belüli nyomást. Az agydaganat tüneteit okozhatja a tumor közvetlen hatása az agyidegekre, vagy okozhatja a koponyaűri nyomás növekedése. A tünetek attól is függenek, hogy az agy mely része érintett. A legtöbb agydaganat nem terjed szét a test más részeibe, mint a más szervekből kiinduló rosszindulatú daganatok. Az agydaganatok műtétjét idegsebész szakorvosok végzik. Az első agyműtétet az angol Rickman Godlee 1884-ben, az első magyarországi agyműtétet pedig Lipscher Mór 1900-ben végezte el. (wikipedia) A terápia persze nem a semmiből érkezett - a bevazicumabot már kilenc éve használják rákgyógyításra.   Európában az előrehaladott mell- és vastagbél-, valamint tüdő-, vese- és petefészekrák kezelésére  engedélyezték a szert, amely a véredények növekedését elősegítő fehérjét (VEGF) blokkolja, nem engdeni működni: a 900 beteget magában foglaló vizsgálatban  éppen ezért a VEGF-blokkoló ellenanyagot kutatták. Egy svájci gyógyszergyár eredményei szerint a két csoport között - amelyek egyikében a betegek a sugár- és  kemoterápia mellé bevazicumabot is kaptak, a másikban viszont ez utóbbi nélkül kezelték őket - a  különbség jelentős volt. Az első csoport 36 százaléka mutatott javulást, azaz a tumor növekedésének  leállását. Ezt 6,2-10,6 hónappal hosszabb időre sikerült elérni. A teljes túlélési időtartamra vonatkozó, statisztikailag jelentős növekedést azonban nem regisztráltak. Az érintettek életminőségét azonban  lényegesen javíthatja az eredmény, hiszen a daganat növekedése viselkedési zavarokat okozhat. A  bevazicumabbal kezeltek 72 százaléka élt további egy évet, szemben a placebóval kezeltek csoportjával,  ahol 66 százalék élt még ugyanennyi ideig. Bőrben az igazság Mindeközben a lambrolizumab nevű hatóanyag első teszteredményeit közölte a New England Journal of Medicine: a bőrrákkal küzdő betegek 38 százalékánál szorítja vissza a daganatot ez az új gyógyszer. Szakértők szerint van ok a reményre: ez komoly áttörést hozhat a bőrrák legagresszívebb formája, a melanóma gyógyításában - a paciensek nem kevesebb, mint 52 százaléka pozitívan reagált a szerre. A készítmény az úgynevezett PD-1 fehérjét blokkoló gyógyszerek új osztályához tartozik - ez az a molekula, mely megakadályozza, hogy az immnrendszer azonosítsa és megtámadja a rákos sejteket. A 12 hetes kezelés után a páciensek 38 százalékának igazoltan javult az állapota.   A kutatást vezető Antoni Ribas szerint az összes eddig kipróbált szer közül erre reagált tartósan legjobban a melanóma, ráadásul a páciensek túlnyomó többségénél nem jelentkeztek komolyabb mellékhatások. És mit mond a szakértőnk? Szerinte a szűrést semmilyen jó hír nem helyettesítheti: a gyógyítás a megelőzésnél kezdődik!                                                                                                                                                       forrás: nejm. org, MTI

Tüdőrák