A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1961-ben szerzett orvosdoktori diplomát „summa cum laude” minősítéssel. Szakképesítése: belgyógyász, angiológus szakorvos.
1961-től 1997-ig dolgozott a Központi Állami Kórház, majd jogutódja, a SOTE Oktató Kórház II. Belgyógyászati Osztályán. 1970-ben adjunktusnak, 1983-ban főorvosnak és egyben az osztályvezető főorvos helyettesének nevezték ki. 1998-tól az Érbetegségek Szakambulanciájának vezetésével bízták meg.
1981-ben védte meg kandidátusi értekezését; 5 éven át vett részt az egyetem oktatói munkájában. Szakmai és oktatómunkájának elismeréseként 1990-ben „címzetes egyetemi docens” címet kapott.
Magánrendelés keretében belgyógyászati betegségekkel és az alsó végtagok érbetegségeivel, ezek diagnosztikájával, szövődményeivel, kezelésével és hazai viszonylatban egyedülálló oxigén-ózon kezelésekkel foglalkozik, amelyek számos kezelési területen bizonyították hatásosságukat.
