Nyári folyadékbevitel – nem mindegy, milyen ásványvizet iszunk!

A felnőtt emberek napi vízigénye 2,5-3 liter, ebből átlagosan másfél liternyit juttatunk a szervezetünkbe. A szakember azt javasolja, az elfogyasztott folyadék ásványvíz legyen, ám az sem mindegy, milyen összetételűt választunk. Más víz kedvező például a kisbabáknak, és más a magas vérnyomással küzdő betegeknek, illetve azoknak, akik túl sós ételeket esznek. Dr. Varga Zsuzsa élelmiszeripari mérnök, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának főiskolai docense ad tanácsokat egyebek mellett a nyári folyadékbevitelről, és arról, hogy mit érdemes megnézni az ásványvizek címkéjén.

Naponta 2-2,5, de akár 3 liter folyadékra is szüksége lehet az emberi szervezetnek ahhoz, hogy megfelelően működjön. Kevésbé köztudott, hogy ebből a vízbevitel ideálisan 1,5 litert jelent. A többit az élelmiszerek víztartalma adja – mondja Dr. Varga Zsuzsa élelmiszeripari mérnök, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán készült tanulmány egyik szerzője. A friss kenyérben pl. 30-40% közötti víz található, a termék fajtájától függően. A tej 90 százaléka, a párizsi 70 százaléka víz, de a levesekkel, főzelékekkel, zöldségekkel és gyümölcsökkel is kiegészítjük a napi vízigényünket.

Ezt a közel 3 liternyi folyadékot azért kell nap mint nap bevinni a szervezetbe, mert körülbelül ennyit veszítünk el naponta – kiváltképp nyáron – a verejtékkel, vizelettel, széklettel, és a légzéskor kibocsátott párával. A nyári időszakban fokozódhat a verejtékezés, természetesen a fizikai aktivitás mértékével arányosan, és egyénenként változó mértékben.

A felnőttek testének 60%-a folyadék. A csecsemőknél magasabb, míg az idősebbeknél alacsonyabb ez az érték. A kisbabák ezért is fokozottan veszélyeztetettek nyáron: a testük kisebb, így könnyebben kiszáradhatnak. Számukra az alacsony, 500 mg, vagy annál alacsonyabb ásványianyag-tartalmú vizek ajánlottak. Az idős korosztályt képviselők legnagyobb problémája, hogy bár kevesebb a folyadék a szervezetükben, nyáron sem érzékelik szokásos módon a szomjúságérzetet.

Milyen ásványvizet válasszunk?

A mértékadó ásványvízversenyeken az utóbbi években az alacsonyabb összes ásványianyag-tartalmú vizeket díjazzák. A szakemberek szerint fontos elolvasni a címkéket és megtudni, hogy az egyes ásványvizek milyen arányban tartalmaznak ásványi anyagokat. Érdemes megnézni, hogy mennyi a nátrium, a kálium- és a magnéziumtartalom. A kálium és a magnézium együttes tartalma lehetőleg legyen magasabb, mint a nátriumé. Ez utóbbi, a só – nátrium-klorid – bevitele táplálkozási szokásaink miatt így is többszöröse az ajánlott mennyiségnek. Magyarországon a férfiak négyszer-ötször több sót fogyasztanak, mint kellene, a nők is háromszoros adagot. Nem csupán azzal, hogy kóstolás előtt automatikusan nyúlnak a sószóróhoz, hanem az élelmiszeriparban használt tartósítószerek miatt is. A különösen veszélyeztetett betegcsoport a vérnyomásproblémákkal küzdők köre. Rájuk szigorúan vonatkozik az, hogy sószegény diétán éljenek, és figyeljék a palackokon kötelezően feltüntetett adatokat.

Felmérések szerint a magyar lakosságnak alapvetően alacsony a kálium- és a magnéziumbevitele. Ennek oka, hogy ezek az értékes anyagok főleg zöldségekben, gyümölcsökben találhatók meg, és ezek fogyasztása nálunk alatta marad az ajánlott mértéknek. Nyáron a zöldségek és gyümölcsök közül ideális választás lehet a görögdinnye: 90 százaléka víz, ami fokozatosan, az emésztés során szabadul fel, tehát sem a keringést, sem a szívet, sem a vesét nem terheli meg úgy, mintha hirtelen enyhítenénk a szomjunkat. A görögdinnye ráadásul gazdag ásványi anyagokban, vitaminban is.

Magyarország vizei túlnyomórészt földes-meszesek, kalciumban és magnéziumban gazdagok. A kőzetállománynak köszönhetően a fővárosban fúrt kutak, források vize nagy mennyiségben tartalmazza az idegrendszer, a csontok, a fogak épségét védő, a csontritkulás megelőzésére alkalmas, illetve a szoptatós kismamák számára is hasznos ionokat.