A daganatos betegek sok esetben alapos utánajárás, orvosi szakvélemény nélkül, saját felelősségre alkalmaznak úgynevezett alternatív terápiát, amiknek a hatása nem igazolt. Részlet a 2011. január 27-i élő adásból.

Macerel azt kérdezi, hogy az onkológusok nem ajánlanak semmilyen alternatív készítményeket, de általában nem ellenzik a különböző készítmények alkalmazását. Az ő rokonának, vagy ismerősének, aki egy előrehaladott daganatos beteg, bizonyos készítményeket megtiltott az orvos, bizonyos készítményeket engedélyezett és az a kérdése, hogy mi ennek az oka? Engem erről kérdezni eléggé lehet tudni a választ. Aki engem ismer, az tudja az én szkepszisemet ezzel kapcsolatban. Nekem az a tapasztalatom, hogy ezek az alternatív gyógymódok tisztán, lelki módon hatnak. Tehát ameddig hisz benne az ember, addig használ és ha ez a hit ennek az átlagos időtartama négy-hat hét, ez idő alatt bármit csinál az ember, úgy érzi, hogy jó. Hiszen például a fájdalom az egy olyan tünet, amit sehogy sem lehet objektiválni, annak nincs mérőszáma. Mindenki másként él meg valamit, hasonlóképp a gyengeség is. Nem lehet azt mondani, hogy ezt számszerűsíteni lehet, hogy valaki hogy érzi magát. Hogy mennyi a teljesítménye, erre vannak különböző skálák, ebből meg lehet ítélni, hogy valaki mondjuk a napnak mekkora rését tölti ágyban, hogy egyáltalán fölöltözik-e, hogy mennyi a járóképessége, de azt megmondani, hogy egy adott gyógymód, akár egy fájdalomcsillapító tabletta mennyire használ, ezt csak úgy lehet, hogy az ember megkérdezi a beteget, hogy jobban tetszik lenn és azt, hogy az onkológusok ezt nem ajánlják, annak az a legfőbb oka, hogy nagy tapasztalatuk van ezekkel a szerekkel, mert a betegek elmesélik nekik egy és tíz és 100 és 1000, hogy ezt próbálta és ezt próbálta és nem használt és nem használt és így azután látják, hogy hát ennek semmi értelme nincsen. Vannak olyanok, amelyek kifejezetten ártalmasak, amelyek kifejezetten veszélyesek, amelyeket ugyan a szélhámos hirdetők úgy mutatnak be, mint hogyha valami csodaszer lenne, de hát abszolút veszélyes és ostobaság. Úgyhogy én azt mondom, hogy ezeknek a szereknek a legnagyobb haszna az, hogy a beteg úgy érzi, hogy ő is tud valamit tenni a saját javulása érdekében. Nem egyszerűen csak kiszolgáltatott a gyógymódnak, ami rendszerint kényelmetlen, vagy kellemetlen, hanem hát én mit tehetek és ebben végtelen mennyiségű próbálkozás van. Azt, hogy az onkológus ezt nem ajánlja, vagy néhányat közülük kifejezetten tilt, ez teljesen érthető, ezzel magam is így vagyok. Nagyon kevés dologra mondom azt egy betegnek, hogy ennek bármiféle hasznát látom. Rend szerint az amúgy is anyagilag nehéz helyzetben lévő beteg, aki a gyógyszereire nem tudja kifizetni a pénzt. Aki minőségi ennivalót nem tud megengedni magának, nem beszélve szórakozásról, vagy bármi örömről, az a kevéske pénzért ne szélhámosokra és gazemberekre költsön, hanem saját magára. Ez az üzenetem T. Angélának. Ne legyen szomorú miatta, hogy az onkológus lebeszéli a különböző hókuszpókuszokról.