Milyen tünetekkel jár a szívelégtelenség?

A szívelégtelenség igen eltérő tünetekkel jelentkezhet az egyes betegeknél, a szívelégtelenség típusától és súlyosságától függően. Épp ezért előfordulhat, hogy valaki az alább felsorolt tünetek mindegyikét tapasztalja, míg mások csak néhányat közülük. A kezdeti stádium sok esetben tünetmentes, azután az állapot súlyosbodásával sorban megjelennek, majd súlyosbodnak a tünetek. A szívelégtelenség tüneteinek hátterében alapvetően a folyadékfelszaporodás, a pangás, illetve a szervek, szövetek vérellátási zavara áll.

A szívelégtelenség legjellemzőbb tünetei

Nehézlégzés, légszomj (diszpnoé)

A nehézlégzés okai lehetnek: a folyadék felszaporodása a tüdőben, a tüdőszövetek nem megfelelő vérellátása, illetve a vérnyomás emelkedése a tüdőerekben. Mindezek akadályozzák a megfelelő gázcserét. A betegség kezdetén, enyhébb formában a légszomj csak jelentősebb fizikai terhelésre jelentkezik, később már kisebb terhelés (pl. öltözködés, tisztálkodás) kapcsán is fellép, a legsúlyosabb esetekben pedig már nyugalomban sem szűnik meg teljesen.

A betegek gyakran számolnak be arról, hogy leginkább akkor szenvednek légszomjtól, amikor lefekszenek. Előrehaladott esetekben nem ritka az éjszaka fellépő, a beteget álmából felébresztő, csak ülő testhelyzetben szűnő, rohamokban jelentkező nehézlégzés. Az éjszaka vagy fekvés közben érzett nehézlégzés enyhíthető, ha a beteg párnákkal megemeli a felsőtestét.

Vizenyő (ödéma), bokaduzzanat

A szervezetben felszaporodó folyadék vizenyőt (ödémát) okoz, mely a bokán a leginkább szembetűnő. A vizenyő néha olyan mértékű, hogy a lábszárra, combra, sőt a törzsre is ráterjed. A folyadék felszaporodhat kevésbé „látványos” módon, a tüdőben, a hasüregben, a mellüregben is.

Általános gyengeség és fáradtságérzés

Szívelégtelenségben terhelés során a szív nem tudja megfelelően növelni teljesítményét, s a szervezet (pl. az izmok) erei nem tudnak megfelelően kitágulni, minek következtében romlik az izmok vérellátása, az oxigén- és tápanyaghiány következtében pedig az izmok hamarabb kifáradnak.

Csökkent szellemi teljesítőképesség és koncentrálóképesség, szédülés

A fenti tünetek az agyi keringés romlása következtében alakulnak ki, amelyben a nem megfelelő szívteljesítményen túl szerepet játszhat a betegségre jellemző alacsony vérnyomás, és esetleg a kórkép kezelése során alkalmazott gyógyszerek vérnyomást csökkentő hatása is.

Szívdobogásérzés

Szívelégtelenség esetén a szív az ütések számának növelésével igyekszik ellensúlyozni a csökkent pumpafunkciót. A szapora szívfrekvencia (tahikardia), ami esetenként szabálytalan is lehet, a beteg számára szívdobogásérzést (palpitáció) okozhat.

Étvágytalanság, hasi panaszok, puffadás

A szívelégtelenséget kísérő folyadékfelszaporodás a szervezet bármely részét érintheti. Amennyiben a májban és az emésztőrendszerben halmozódik fel a folyadék, a beteg bizonytalan hasi panaszokat, teltségérzést, puffadást, étvágytalanságot tapasztalhat.

Gyakori éjszakai vizeletürítés

Szívelégtelenség esetén az éjszakai vizeletürítés gyakoribbá válik, míg a nappali vizeletürítés lecsökken. Ennek hátterében a vese vérátáramlásának fekvő testhelyzetben bekövetkező javulása áll. Ez akár éjszakánként 4-5 vizeletürítést is eredményezhet.