HIRDETÉS
Mi is a depresszió?
A depresszió ma népbetegségnek tekinthető kórkép. Élete során az emberek 20-25 %-a átesik legalább egy depressziós epizódon.
Mi a depresszió?
Mindennapi életünkben számos stressz, veszteség ér bennünket, olykor alig tudunk megbirkózni nehézségeinkkel, konfliktusainkkal. Ilyenkor természetes, hogy átmenetileg szomorú, reménytelen, energiavesztett lehet az ember. Ez nem azonos a depresszióval!
A depresszió alapja az agy kémiai egyensúlyának a zavara: az idegsejtek közötti ingerület átvitelben szereplő anyagok (szerotonin, noradrenalin, dopamin stb.) arányának megváltozása.
Depresszió bármely életkorban kezdődhet, gyermekeknél is kialakulhat. Gyakrabban betegszenek meg a nők, körülbelül kétszer olyan gyakran, mint a férfiak. Igen magas az időskorúak aránya is - esetükben sokszor nem a tipikus tüneteket látjuk, hanem úgynevezett maszkírozott formát.
A depresszió megjelenését az alapszemélyiség jellemzői is befolyásolják.
Melyek a depresszió tünetei?
1. Szomorú, nyomott hangulat
2. Beszűkül az érdeklődés, csökken vagy elvész az örömképesség, a szexuális érdeklődés
3. Változik az étvágy és a testsúly (többnyire csökkenés tapasztalható, de fokozott étvágy és hízás („bánatzsír”) is előfordul)
4. Alvászavar jelentkezik (álmatlanság, nyugtalan alvás, korai ébredés, de lehet túlzott aluszékonyság is)
5. Feszültségérzés, nyugtalanság, a tűrőképesség csökkenése
6. Fáradtságérzés, erőtlenség, meglassultság, testi tünetek, fájdalmak
7. A figyelem szórt, a felfogás csökken, a gondolkodás, koncentrálás nehézkes, feledékenység, határozatlanság, akár döntésképtelenség alakul ki
8. Kóros gondolatok jelenhetnek meg: indokolatlan bűntudat és önvád, téveszmék, értéktelenség-érzés
9. Kilátástalanság érzés, öngyilkossági gondolatok, fantáziák
Depresszióról akkor beszélhetünk, ha a fentiek közül legalább 5 tünet 2 hete vagy hosszabb ideje fennáll.
A depresszió kialakulását több tényező is befolyásolhatja:
Öröklődés:
A kutatók már azonosítottak néhány olyan gént, amelyek kapcsolatba hozhatók a depresszióval. Ha a családban már előfordult ez a betegség, nagyobb eséllyel alakulhat ki a vérrokonoknál, azonban nem mindenkinél alakul ki depresszió, akinek a családjában a ez a betegség már előfordult. Ugyanakkor kialakulhat olyan embereknél is, ahol a családban korábban még nem fordult elő.
Stressz:
Egy rossz esemény, különösen szeretteink elvesztése, vagy attól való félelmünk, hogy elveszítjük őket, de akár a munkahely elveszítése, anyagi körülményeink rosszabbodása is depresszióhoz vezethet.
Betegségek:
Több krónikus betegség (szívbetegség, cukorbetegség, rák, Alzheimer-kór, stroke, a pajzsmirigy alulműködése) fokozhatja a depresszió kialakulásának esélyét.
Gyógyszerek:
Bizonyos gyógyszerek hosszú távú alkalmazása (pl. egyes vérnyomáscsökkentők, altatók, fogamzásgátlók) kapcsolatba hozható a depresszióval.
Személyiség:
Bizonyos személyiségjegyek (alacsony önértékelés, önállótlanság, kritikus és önkritikus hajlam, pesszimizmus, a stressz kezelésének nehézsége) fogékonyabbá tesz a depresszió kialakulására.
Gyermekágyi depresszió:
Nagyon gyakori betegség, a nők közel hatodát érinti. Azok a nők, akik gyermekágyi depresszióban szenvednek, erős, vagy nagyon erős szomorúságot, félénkséget vagy elkeseredettséget éreznek. Ez a nyomott hangulati állapot megakadályozza őket a napi tevékenységek elvégzésében.
Hormonok:
A nőknél kétszer olyan gyakran alakul ki a depresszió, mint a férfiaknál, és ez alapján feltételezhetjük, hogy a hormonális tényezőknek is szerepe lehet a depresszió kialakulásában.
A hormonális tényezőket tekintve a kortizolnak, a mellékvesekéreg egyik hormonjának - vagy közismertebb nevén a stresszhormonnak - van kiemelkedő szerepe. A depressziós embereknek általában igen magas a kortizolszintjük, ami nem meglepő, hiszen az epizódokat gyakran előzik meg komoly stresszhelyzetek.
Alkohol, nikotin, kábítószer használat:
Egykoron a szakértők úgy tartották, hogy a depressziós emberek azért isznak, cigarettáznak, és használnak tudatmódosító szereket, hogy csökkentsék a depressziót, de fordítva is igaz lehet ez: akik ezekkel a szerekkel élnek, nagyobb valószínűséggel lesznek depressziósak és szorongók.
Mikor gondoljunk még depresszióra?
Gyermekeknél, serdülőknél a tanulmányi eredmény romlása, a társas élettől való visszavonulás, vagy éppen túlzott „bulizás”, ivás, droghasználat, engedetlen, dacos, ingerlékeny magatartás, szabályszegések,valamint testi panaszok, mint például a fejfájás hívhatják fel a figyelmet, a szokásos tüneteken túl, vagy azok nélkül.. Sajnos, sok esetben lustaságnak, neveletlenségnek minősítik tanárok, szülők ezt az állapotot, és a betegség felismerése késik.
Időskorúaknál inkább testi fájdalmak, az étvágy, az emésztés megváltozása, az aktivitás , érdeklődés beszűkülése, feledékenység, alvászavar a gyakori. A környezet olykor csak „zsémbességet”, állandó panaszkodást, gyakori orvoshoz járást lát.