HIRDETÉS

Mi is a depresszió?

A depresszió ma népbetegségnek tekinthető kórkép. Élete során az emberek 20-25 %-a átesik legalább egy depressziós epizódon. Mi a depresszió? Mindennapi életünkben számos stressz, veszteség ér bennünket, olykor alig tudunk megbirkózni nehézségeinkkel, konfliktusainkkal. Ilyenkor természetes, hogy átmenetileg szomorú, reménytelen, energiavesztett lehet az ember. Ez nem azonos a depresszióval! A depresszió alapja az agy kémiai egyensúlyának a zavara: az idegsejtek közötti ingerület átvitelben szereplő anyagok (szerotonin, noradrenalin, dopamin stb.) arányának megváltozása. Depresszió bármely életkorban kezdődhet, gyermekeknél is kialakulhat. Gyakrabban betegszenek meg a nők, körülbelül kétszer olyan gyakran, mint a férfiak. Igen magas az időskorúak aránya is - esetükben sokszor nem a tipikus tüneteket látjuk, hanem úgynevezett maszkírozott formát. A depresszió megjelenését az alapszemélyiség jellemzői is befolyásolják. Melyek a depresszió tünetei? 1. Szomorú, nyomott hangulat 2. Beszűkül az érdeklődés, csökken vagy elvész az örömképesség, a szexuális érdeklődés 3. Változik az étvágy és a testsúly (többnyire csökkenés tapasztalható, de fokozott étvágy és hízás („bánatzsír”) is előfordul) 4. Alvászavar jelentkezik (álmatlanság, nyugtalan alvás, korai ébredés, de lehet túlzott aluszékonyság is) 5. Feszültségérzés, nyugtalanság, a tűrőképesség csökkenése 6. Fáradtságérzés, erőtlenség, meglassultság, testi tünetek, fájdalmak 7. A figyelem szórt, a felfogás csökken, a gondolkodás, koncentrálás nehézkes, feledékenység, határozatlanság, akár döntésképtelenség alakul ki 8. Kóros gondolatok jelenhetnek meg: indokolatlan bűntudat és önvád, téveszmék, értéktelenség-érzés 9. Kilátástalanság érzés, öngyilkossági gondolatok, fantáziák Depresszióról akkor beszélhetünk, ha a fentiek közül legalább 5 tünet 2 hete vagy hosszabb ideje fennáll. A depresszió kialakulását több tényező is befolyásolhatja: Öröklődés: A kutatók már azonosítottak néhány olyan gént, amelyek kapcsolatba hozhatók a depresszióval. Ha a családban már előfordult ez a betegség, nagyobb eséllyel alakulhat ki a vérrokonoknál, azonban nem mindenkinél alakul ki depresszió, akinek a családjában a ez a betegség már előfordult. Ugyanakkor kialakulhat olyan embereknél is, ahol a családban korábban még nem fordult elő. Stressz: Egy rossz esemény, különösen szeretteink elvesztése, vagy attól való félelmünk, hogy elveszítjük őket, de akár a munkahely elveszítése, anyagi körülményeink rosszabbodása is depresszióhoz vezethet. Betegségek: Több krónikus betegség (szívbetegség, cukorbetegség, rák, Alzheimer-kór, stroke, a pajzsmirigy alulműködése) fokozhatja a depresszió kialakulásának esélyét. Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek hosszú távú alkalmazása (pl. egyes vérnyomáscsökkentők, altatók, fogamzásgátlók) kapcsolatba hozható a depresszióval. Személyiség: Bizonyos személyiségjegyek (alacsony önértékelés, önállótlanság, kritikus és önkritikus hajlam, pesszimizmus, a stressz kezelésének nehézsége) fogékonyabbá tesz a depresszió kialakulására. Gyermekágyi depresszió: Nagyon gyakori betegség, a nők közel hatodát érinti. Azok a nők, akik gyermekágyi depresszióban szenvednek, erős, vagy nagyon erős szomorúságot, félénkséget vagy elkeseredettséget éreznek. Ez a nyomott hangulati állapot megakadályozza őket a napi tevékenységek elvégzésében. Hormonok: A nőknél kétszer olyan gyakran alakul ki a depresszió, mint a férfiaknál, és ez alapján feltételezhetjük, hogy a hormonális tényezőknek is szerepe lehet a depresszió kialakulásában. A hormonális tényezőket tekintve a kortizolnak, a mellékvesekéreg egyik hormonjának - vagy közismertebb nevén a stresszhormonnak - van kiemelkedő szerepe. A depressziós embereknek általában igen magas a kortizolszintjük, ami nem meglepő, hiszen az epizódokat gyakran előzik meg komoly stresszhelyzetek. Alkohol, nikotin, kábítószer használat: Egykoron a szakértők úgy tartották, hogy a depressziós emberek azért isznak, cigarettáznak, és használnak tudatmódosító szereket, hogy csökkentsék a depressziót, de fordítva is igaz lehet ez: akik ezekkel a szerekkel élnek, nagyobb valószínűséggel lesznek depressziósak és szorongók. Mikor gondoljunk még depresszióra? Gyermekeknél, serdülőknél a tanulmányi eredmény romlása, a társas élettől való visszavonulás, vagy éppen túlzott „bulizás”, ivás, droghasználat, engedetlen, dacos, ingerlékeny magatartás, szabályszegések,valamint testi panaszok, mint például a fejfájás hívhatják fel a figyelmet, a szokásos tüneteken túl, vagy azok nélkül.. Sajnos, sok esetben lustaságnak, neveletlenségnek minősítik tanárok, szülők ezt az állapotot, és a betegség felismerése késik. Időskorúaknál inkább testi fájdalmak, az étvágy, az emésztés megváltozása, az aktivitás , érdeklődés beszűkülése, feledékenység, alvászavar a gyakori. A környezet olykor csak „zsémbességet”, állandó panaszkodást, gyakori orvoshoz járást lát.