A prosztata betegségekről – okok, teendők, esélyek

Mitől lesz valaki prosztatabeteg? Van-e összefüggés a jó-, és a rosszindulatú Prosztata megnagyobbodás között? Min múlik, hogy gyógyítható-e valakinek a prosztatarákja? Ezekre, és számos egyéb kérdésre válaszolt prof. dr. Romics Imre, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika igazgatója, nemzetközileg elismert szaktekintély.

Töltse le és töltse ki Betegségkalkulátor táblázatunkat, hogy megtudja, milyen mértékűek prosztata panaszai.

Mitől lesz valaki prosztatabeteg és min múlik, hogy a prosztatát érintő betegségek közül melyik alakul ki az embernél?

A kérdést ketté kell venni, hisz teljesen más okokra vezethető vissza a jóindulatú prosztatabetegségek köre és a rosszindulatú betegségeké. A jóindulatú megnagyobbodás kialakulásáról ma sem tudunk többet, mint 50 évvel ezelőtt. Tekintve, hogy idős korban jelentkezik, biztos, hogy összefüggésben van bizonyos hormonális folyamatokkal. A prosztatarák vonatkozásában már ismeretes egy-két kockázati tényező, ilyen pl. a rassz. Ázsiában, Kínában és Japánban ritka ez a betegség, míg Amerikában, azon belül is a feketék között gyakoribb. Európában a kevés napsütést élvező skandináv országokban fordul többször elő a prosztatarák, jóval többször, mint pl. Szicíliában. Bizonyított a családi anamnézis szerepe is: valószínűbben betegszik meg az ember, ha a családjában már korábban is előfordult ez a betegség.

Van-e bármiféle ok-okozati összefüggés a prosztatarák és a jóindulatú Prosztata megnagyobbodás között?

Nincs, eddig még nem sikerült senkinek bizonyítani ezt a felvetést. A gyulladás és a prosztatarák közötti összefüggés lehetősége ellenben újra meg újra elhangzik szakmai berkekben, de ez a feltevés is csupán vizsgálatok tárgya, nem bizonyított.

Az összes prosztatabetegséget tekintve melyek azok, amiket teljesen meg lehet gyógyítani, mire lehet számítani súlyosabb kórképek esetében?

Ezt a kérdést is ketté kell választani. A rosszindulatú prosztatabetegség gyógyíthatósága két dolgon múlik. Az egyik kérdés az időfaktor: hogy milyen korán fedezik fel. Amennyiben időben eltávolítják a daganatot vagy sugárterápiával elpusztítják a kóros sejteket, akkor nagy valószínűséggel a beteg teljes gyógyulása is bekövezhet. Előrehaladottabb stádiumban sem kizárt a gyógyulás, de ilyenkor inkább a betegség lefolyásának lassítása, a rosszabbodás megállítása vagy késleltetése a kezeléssel elérhető cél. A daganatos sejt különböző mértékben lehet rosszindulatú – a patológus ezt egy 1-5-ig terjedő skálán jelöli meg. Az 1-es a legkevésbé veszélyes, az 5-ös szám jelöli a legrosszabb állapotot. Túlélési, gyógyulási szempontból rendkívül nagy a jelentősége ennek a számnak. Míg a skálán 1-es számot mutató daganatos betegséggel akár 15 évet is lehet élni, és az érintett jó eséllyel nem is éri meg azt a kort, amikorra prosztatabetegsége végzetessé válna, addig 5-ös fokozat esetén korlátozottabbak a 10 éves túlélési lehetőségek.
A jóindulatú betegségek – amely lehet prosztatagyulladás vagy Prosztata megnagyobbodás – gyógyszeres kezeléssel, vagy ha ez nem használ, az utóbbi esetében, akkor műtéti beavatkozással meggyógyíthatóak.

Mikor javasol az orvos műtétet a különböző prosztatabetegségekben?

Gyulladás esetén soha nem műtünk, ennél az állapotnál kizárólag a gyógyszeres kezelés jön szóba. A jóindulatú megnagyobbodást akkor műtjük, ha a gyógyszeres terápia már nem használ. A megnagyobbodás egyébként nem minden esetben jelenti, hogy az panaszt is okoz, és kis Prosztata is okozhat panaszt.
A rosszindulatú daganatok közül a még eltávolítható rákot operáljuk. Amennyiben a beteg szervezetében már távoli áttétek (pl. a csontban) is vannak, nem ajánljuk a műtétet.

Fejlődött-e a műtéti technika az utóbbi időben?

A jóindulatú daganatok operációja standard technika alapján zajlik: a húgycsövön keresztül egy optikai lencse segítségével „legyaluljuk” a vizelet kiáramlását akadályozó szövetszaporulatot, ezáltal megint megfelelő átmérőjűvé válik a prosztatán átvezető húgycső. Úgy szoktam mondani betegeimnek, hogy a vízcső elkövesedett, és csökkent a belső átmérője. Abban az esetben, ha a Prosztata mérete olyan nagy, hogy ezt indokolttá teszi (már nem megoldható a „gyalulós” technika), hasi műtétet végzünk; kb. 10 cm-es vágás segítségével a hólyagon keresztül vesszük ki a prosztatát. Ezek régi technikák, az egyik 50, a másik talán már 100 éves is megvan. Léteznek újabb módszerek is – különböző lézeres és egyéb eljárások – ám ezek egyike sem növeli a műtéti hatékonyságot.
Prosztatarák esetében 100 éve végezték az első radikális prosztataeltávolító műtétet Amerikában. Ez is egy standard technika, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikán 350-400 ilyen operációt végeztünk az utóbbi években. 2009-ben 90-et. Minden sebészeti iskolának megvan a maga technikája, de alapvetően a világ minden pontján ugyanazon elvek szerint végzik ezeket a beavatkozásokat.

Milyen életmódbeli tanácsokat adna professzor úr a másodlagos megelőzés érdekében?

A prosztatagyulladás körülbelül úgy lepi meg az embert, mint a mandulagyulladás – nem nagyon lehet ellene védekezni, maximum azzal, hogy nem ülünk hideg kőre, nem maradunk vizes fürdőnadrágban. Régen a Wartburgok és a Trabantok hideg műanyag ülései bizony elősegítették a prosztatagyulladás kialakulását! A jóindulatú megnagyobbodásra nem létezik megelőző technika. Különböző magvakat, tökmagot szoktak ajánlani; bár ezek a terápiák nem nélkülözik a tudományos alapot, megelőző hatásuk kettős vak vizsgálattal nem bizonyított.
A prosztatarák esetében a betegséget korán felismerő vizsgálatok játszanak jelentős szerepet. Ötven éves kor felett időnként el kell menni az urológushoz laborvizsgálatra.

A prosztatarák műtéti kezelése során előfordulhat, hogy a páciens inkontinenssé vagy impotenssé válik. Mi ennek az oka, és abban az esetben, ha csak ideiglenesek a problémák, milyen kezelésekkel lehet ezt a jobbulást gyorsítani?

Az esetleges műtéti szövődmények kialakulása részben az operatőr gyakorlati képességein múlik. Minél tapasztaltabb sebész valaki, annál kevesebb szövődmény fordulhat elő a keze alatt, bizonyos ideiglenes vagy hosszan tartó kellemetlenség azonban a sebész ügyessége ellenére is jelentkezhet. Egy átmeneti kontinencia zavarra – pl., amely préselés hatására: köhögéskor, felüléskor, lehajoláskor jelentkezik – majdnem mindig lehet számítani. A gyógyulást gáti tornával, és a Klinikánkon és Debrecenben is elérhető mágneses székkel lehet elősegíteni. Utóbbi eszköz az egész kismedencei izomzatot áttornáztatja, frenetikus hatása van. Szükség esetén gyógyszeres kezelés is szóba jöhet. Egy éven túl fennálló inkontinencia műtéti megoldást is indokolhat. Az operáció során többféle eszközt is beültethetünk: ballont pl. vagy műzáróizmot. Utóbbi Magyarországon egyelőre sajnos nem elérhető, nem támogatja a Társadalombiztosító. Évente, talán ha tizenöt betegnek lenne rá szüksége, számukra azonban fontos lenne a támogatás. Olyan beteg azonban kevés van, aki végleg inkontinens marad.
A potenciát illetően meghatározó, hogy a beteg milyen állapotban volt a műtét előtt ebből a szempontból. Egy átlagosan jó potencia gyengülhet egy kicsit vagy maradhat ugyanolyan jó a műtét után is. Akinek nagyon gyenge volt a potenciája, annak valószínűleg végleg eltűnik, akinek pedig nem volt, annak továbbra sem lesz. Az idegek ugyanis közvetlenül a Prosztata mellett futnak. Jó esetben meg lehet ezeket menteni, ám sajnos a rák terjedése legelőször ezeket az idegeket és a körülötte levő szöveteket támadja meg, itt jelentkeznek először az áttétek. Másrészt nem csak az ideglefutás található a műtéti terület közvetlen közelében, hanem a potenciában szerepet játszó számtalan apró erecske is. Ezek könnyen megsérülhetnek az operáció során, mert méretük miatt időnként nem is lehet látni, vagy nem lehet kikerülni, vagy le kell kötni, esetenként át kell vágni egyiket-másikat, különben nem lehet eltávolítani a prosztatát.

Mennyire függ a szövődmények kialakulása a beteg korától?

Vizsgálatot végeztünk erre vonatkozóan, és azt találtuk, hogy míg az inkontinencia kialakulása nem különösebben függ a beteg korától – bár később, de ugyanolyan arányban lesznek az idősek újra kontinensek a műtét után, mint a fiatalabbak – addig a potencia vonatkozásában sokkal jelentősebb rizikótényező a kor. Átlagban egy 58 éves embernek több esélye van, mint egy 72 évesnek; bár természetesen a potencia mértéke és időskori beszűkülése egyénileg változó lehet. Az impotencián azonban ma már lehet segíteni gyógyszerekkel, súlyosabb esetben a péniszbe adott injekcióval (egészen vékony inzulinbeadó-tűvel) vagy protézis beültetésével.

Mekkora kompromisszumot követelnek ezek az eszközök, mennyiben befolyásolják az életminőséget?

Ez egyéniség-függő. A gyógyszer bevétele nem nagy dolog, csak nagyon drága – talán indokolt lenne ezeket a hatóanyagokat is támogatni bizonyos mértékben. Az injekció beadásához már kell egy kis bátorság, meg kell tanulni a technikáját. A cukorbetegek is naponta többször szúrják magukat. Ebben az esetben nem is szükséges ekkora áldozat – hetente egyszeri alkalommal kell csak megszúrni a barlangos testet. Van olyan betegem, aki tökéletesen boldog ezzel a megoldással. A péniszprotézist meg kell szokni, és hogy ez mennyire könnyű vagy nehéz feladat, az attól is függ, hogy milyen eszközt választunk. Több millió forintért kapható egy pumpával feltölthető változat – belehelyezhető tömlőt tartalmaz, amelyből aztán leengedhető a folyadék, de ilyet Magyarországon nem nagyon tud vásárolni egy átlagkeresetből élő páciens. Vannak félmerev és merev változatok is, de ezek is több százezer forintba kerülnek. Nem csoda, hogy nagyon ritkák nálunk az ilyen műtétek.

Milyen műtéti megoldások léteznek a férfiak inkontinenciájára?

Esetükben leggyakrabban műtéti szövődményként lép fel inkontinencia, melyen – amennyiben az állapot súlyossága ezt indokolttá teszi – műtéttel is javítani lehet. Nagyon idős emberek korral járó vizelettartási gondját azonban nem lehet operálni. Ha azonban a prosztataműtét során megsérült a páciens záróizma, saját anyagból készített párnát vagy szalagot építhet be a sebész urológus, mely összenyomja a húgycsövet. A húgycső körüli szövetek összenyomásán alapuló megoldások sokat segíthetnek, de nem tökéletesek. Ugyanezt az élettani hatást ballon beépítésével is el lehet érni – ez az eszköz azonban, a Bécsben élő urológus által kifejlesztett műzáróizomhoz hasonlóan – nem hozzáférhető.

Scroll To Top