Nem vagyunk felkészülve egy fenyegető világjárványra

Rendszeresen bukkannak fel olyan baktériumok, amik ellen hatástalannak bizonyulnak az ismert antibiotikumok. Ez nem szokatlan dolog, viszont új gyógyszereket egy ideje már nem fejlesztenek. Közelgő katasztrófától fél a nemzetközi egészségügyi szakma. Közben Magyarországon tavaly többen haltak meg kórházi fertőzésben, mint az elmúlt években bármikor. - Írja a 444.hu A világ legtekintélyesebb természettudományos szakfolyóirata, a Nature szerkesztői lassan kifogynak a jelzőkből, melyekkel a közelgő veszély mértékére próbálják felhívni a figyelmet - írja a 444.hu. A pánikhangulattal nincsenek egyedül, Sally Davies, a brit népegészségügyi hatóság vezetője a terrorizmusnál komolyabb veszélyről beszélt, más egészségügyi vezetők pedig közeli rémálmot emlegettek. Az ijedt hangokat az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok terjedése váltotta ki. Persze a rezisztens baktériumok eddig is terjedtek: Alexander Fleming, a penicillin felfedezője már 1945-ben figyelmeztetett arra, hogy a gyógyszerek nem megfelelő használata miatt felbukkanhatnak az ellenálló baktériumtörzsek. Az azóta eltelt 68 évben mindig sikerült felvennie az orvostudománynak a harcot az új törzsekkel. De közben történt egy fontos változás: a gyógyszergyárak mára gyakorlatilag leálltak az antibiotikum-fejlesztéssel. A létező veszélyre a kórházak és az orvosok azzal reagálnak, amivel tudnak: nagyobb hangsúlyt helyeznek a megelőzésre, a rezisztens kórokozókkal fertőzöttek azonosítására és a higiéniai szabályok betartására. Ezekben az intézkedésekben pedig a magyar kórházak nem állnak túl jól. Legutóbb az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) figyelmeztet súlyos járványügyi veszélyhelyzetre: tavaly az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésben 2317-en haltak meg a hazai kórházakban. A Magyarországon jelentkező fertőzések kórokozói nem különböznek a pánikot okozó fertőzésekétől. Az OEK jelentésében is az áll, hogy a fertőzések jelentős részét a “nem megfelelő, túlzó antibiotikum-használat okozta, a fertőzések megelőzését pedig nehezítette a az egészségügyi intézményekben fennálló zsúfoltság, az izolálási lehetőségek és az egészségügyi személyzet hiánya, az infekciókontroll intézkedések (pl. kézhigiéne) be nem tartása.” A cikk folytatását ITT olvashatják!